Ismerős jelenet? Sok-sok KKV életében mindennapos helyzet. A cégvezetők gyakran elfogadják, hogy ezek a bosszúságok a technológiai eszközök velejárói, pedig ez nincs így.
Az elégtelenül működő IT-rendszerek visszatérő hibáiról két dolgot biztosan elmondhatunk:
A következőkben ismertetjük, hogy hol vannak az IT-üzemeltetés határai, milyen lehetőségek kínálkoznak ennek a munkának az elvégzésére és mit kockáztat az a cégvezető, aki szemet huny a hiányosan működő rendszer felett.
Az IT-üzemeltetés a vállalat informatikai rendszereinek üzemben tartása: mindazoknak a napi, heti és havi tevékenységeknek az összessége, amelyek biztosítják, hogy az eszközök és szolgáltatások kiszámíthatóan, biztonságosan és stabilan működjenek.
Működtetésről van tehát szó, illetve egyfajta szinergia kialakításáról az emberek és eszközök között (beleértve a szoftvereket, felhőhasználatot, telefonokat, számítógépeket).
Az üzemeltetés olyan, mint amikor egy házban kicserélik az égőt, feltöltik a kazánt, bezárják az ajtót, bekapcsolják a riasztót és minden nap ellenőrzik, hogy van-e elektromosság, folyik-e a csapból a víz és rendben megy-e a fűtés.
A fejlesztés ehhez képest olyan, mint amikor új szobát építesz a házhoz, vagy, mondjuk, teljesen átalakítod a konyhát.
Összességében tehát: ha csak rendben tartjuk és figyeljük a házat, az üzemeltetés; ha nagyot változtatunk vagy új dolgot hozunk létre, az fejlesztés.
A rendszer akkor működik jól, ha minden kézre áll a jó munkához. Vagyis, ha valaki meg akar osztani vagy ki akar nyomtatni egy dokumentumot, videóhívást kezdeményez vagy használni akar egy szoftvert, minden éppen úgy működik, ahogy kell: gördülékenyen és biztonságosan.
Egy kattintás, és a nyomtatás máris indul. Link megosztva, a jogosultságok a címzetthez igazítva. Frissítések jóváhagyva, a telepítés éjszakára ütemezve. Ha a választott nyomtató túlterhelt, akkor a feladat a legközelebbi szabad nyomtatóra átirányítva. Új kolléga felvéve, profil, licenc és hozzáférések automatikusan kiosztva. Ilyen, amikor a rendszer működik.
A nem kielégítő IT-üzemeltetés a legjobb forgatókönyv szerint is bot a hatékony munkavégzés küllői között. A legrosszabb szcenáriók viszont már adatkiszivárgásokról, rendszerek feltöréséről és zsarolóvírusokról szólnak.
A legnagyobb biztonsági kockázatot mindig a felhasználók, munkavállalók jelentik. Éppen ezért nagyon fontos, hogy ismerjék és felismerjék a leggyakoribb csalásokat és ne hagyjanak biztonsági réseket a rendszeren.
Ugyanakkor egy jól működő és jól kitalált, biztosított IT-rendszer jelentősen megnehezítheti, hogy a munkatársunk (vagy épp mi magunk) figyelmetlenségből zsarolóvírusoknak, visszaéléseknek adjunk terepet (erre szolgálnak az olyan találmányok, mint pl. a kétlépcsős azonosítás, az MFA).
A rendszergazda szolgáltatás tehát nem merül ki a gördülékeny munkavégzés biztosításában, hanem az adatbiztonság, rendszerbiztonság kialakítása és fenntartása is.
Az adat- és rendszerbiztonság arra szolgál, hogy a céges gépek tartalma, levelezések, dokumentumok és ügyféladatok ne sérüljenek, ne tűnjenek el, és ne lássa őket senki, akinek nincs hozzá kifejezett joga.
Az alábbi lista elemeinek kipipálásával máris sokat tettetek a cég adatbiztonságáért. Persze, ha igazán biztosra szeretnétek menni, Károly szolgálatra kész.
Ha ezek az egyszerű, érthető lépések megvannak, már sok kellemetlenséget (leállást, adatvesztést, visszaélést) el lehet kerülni, és ha mégis történik valami, gyorsabban és kisebb kár mellett lehet helyreállni.
Belsős csapat vagy külsős rendszergazda szolgáltatás?
KKV-k esetében ritkán fordul elő, hogy megtérül egy belsős IT-szakember alkalmazása, nem is beszélve egy egész IT-csapatról. A jó hír, hogy erre nincs is szükség, hiszen teljesen bevett és működő megoldás az IT-rendszer körüli feladatok kiszervezése. Persze a kérdés nem áll meg ennyiben: cég legyen vagy szabadúszó?
A szabadúszó és az üzemeltető cég is működhet jól – a lényeg, hogy tiszták legyenek az elvárások, a feladatleosztás és a felelősségi határok. A legtöbb cégvezető általában rávágja: nincs pénzem egy IT-üzemeltető cégre, tehát maradok az egyéni vállalkozónál. (Persze azt nem tudják, hogy Károly szerződése például ugyanannyiba kerül, mint egyetlen szakemberé.)
Egy egyéni szakemberrel való együttműködés előnye, hogy személyes és rugalmas, gyorsan megismeri a cég működését, a sajátosságokat, és közvetlenül, átláthatóan lehet vele egyeztetni. Az adminisztráció is egyszerűbb, a kezdő költség sokszor kedvezőbb, így könnyű „belépni” vele egy együttműködésbe.
A kockázat ugyanakkor az, hogy minden tudás és feladat egy emberhez kötődik. Ha beteg, szabadságon van, vagy más ügyfeleknél adódik sürgős teendő, nehezebb az azonnali helyettesítés. Speciális területeknél (például felhőbiztonság, hálózati tervezés) külön alvállalkozóra lehet szükség, ami lassíthat és drágíthat. A folyamatos rendelkezésre állás – ügyelet, akár 24/7-ben – többnyire csak külön megállapodással érhető el, és erősen a szakember aktuális kapacitásától függ.
Egy szolgáltató céggel (MSP) dolgozva nem egy ember tudására támaszkodsz, hanem egy többfős csapatéra. Van helyettesítés, és szélesebb szaktudás érhető el hálózat, felhő és biztonság területén is. A rendelkezésre állást szerződés (SLA) rögzíti, igény esetén ügyelet vagy akár 24/7 támogatás is kérhető. Az együttműködést átláthatóvá teszik a dokumentált folyamatok, a jegykezelő rendszer és a rendszeres, érthető vezetői riportok.
Hátrány, hogy a működés formálisabb. A szerződéskötés és az első átadás-átvétel időt igényel. A díjazás jellemzően havidíjból és külön projekt díjakból áll, ezért fontos előre tisztázni, mi tartozik a havi keretbe, és mi számít külön projektnek. A személyesség is könnyen elvész, ha nincs kijelölt kapcsolattartó. Ezen egy dedikált ügyfélmenedzser és rendszeres egyeztetések segítenek.
A „Károly-modell” a két világ előnyeit egyesíti. Jól ismeri a céged működését és gyorsan reagál a mindennapi igényekre, mögötte pedig egy többfős csapat áll IT-szakértőkkel. Így megmarad a személyesség és a rugalmasság, miközben szükség esetén kapsz ügyeletet, tervezhető havidíjat, és egy csapat profi IT-szakember tudását.